Kegyetlen tesztsorozattal ellenőrzi típusainak gyerektűrését a Toyota
Ahogy a kutya és a gondozott kert, úgy a gyerek és a tiszta autó sem kompatibilis egymással. A Toyotánál azonban ügyelnek arra, hogy minél kisebb kárt okozhassanak a parányi kezek, lábak, szájak és orrok…
Sérülésmentes, valódi bőrből szabott kárpit, megújuló forrásból származó biofonalból szőtt szövet, újrahasznosított műanyag palackokból gyártott szintetikus textília – készíthetjük bármilyen hagyományos, high-tech, szellőző, fenntartható, visszaforgatható anyagból az autó belsejét, néhány óvodás percek alatt képes felülírni minden elővigyázatosságot, amellyel az autóipari mérnökök hosszú élettartamúvá, könnyen tisztíthatóvá igyekeznek tenni az autók utastéri felületeit.
A Toyotánál tisztában vannak ezzel, ezért mielőtt jóváhagynák az új típusaikban felhasznált anyagokat, kíméletlen kísérletek sorozatának vetik alá azokat, hogy megbizonyosodjanak arról, a mindennapokban is helyt állnak majd.
A leggyakoribb és legfontosabb természetesen az élelmiszerekkel szembeni ellenállás. A gyermekek vele született képessége, hogy bármilyen ennivalóban megtalálják a szétkenhető, elmaszatolható komponenst, ami ráadásul jó eséllyel tartós nyomot hagy minden átlagos felületen. Legtöbbször persze nem kell bevetniük ezt az adottságukat, hiszen bármelyik szülővel előfordulhat, hogy egy másodpercre lanyhul a koncentrációja, és csokoládét ad a kocsiban utazó gyerekének…
A Toyota mérnökei erre felkészülve laboratóriumi körülmények között kenik össze csokoládéval a kárpitokat, ajtópaneleket, a műszerfalat. A foltok egy részét azonnal megkísérlik eltávolítani, a maradékot viszont hagyják 24 órán át beivódni a rostokba, beszáradni a pórusokba, és csak utána fognak hozzá a tisztításhoz. Vízzel és mosószerrel egyaránt nekifutnak a takarításnak, és csak az a kárpitanyag kerülhet gyártásba, amelyik jól teljesít a teszten. Ugyanezt a vizsgálatot egyébként üdítőitalokra is elvégzik, ám ha gyakorló szülőként tanácsod adhatnánk, a kakaót javasolnánk, amely romlandó alapösszetevője, a tej miatt igazi rémálom tud lenni minden családi autóban.
Nem csak étellel lehet tönkre tenni egy drága autóbelsőt: legalább ilyen hatékony fegyver a naptej. Itt azonban halmozott a kockázat, hiszen az olajos emulzió a karosszéria fényezését is képes megrongálni. A Toyota mérnökei ezért naptejjel kennek be lefényezett tesztpaneleket, majd hevítőkamrába helyezik azokat. Jó pár óra elteltével kiveszik a kemencéből a lemezeket, megvárják, hogy lehűljenek, majd a ráégett naptejet eltávolítva elszíneződés, fakulás, felhólyagosodás nyomait keresik. Ha ilyet találnak, az adott festék nem kerül gyártásba, bármilyen szép árnyalatról legyen is szó.
Most, a forró nyárban nehéz belegondolni, de jön még tél, és azzal jönnek a hidegek. Habár Európa közepén egyre ritkábbak a kemény fagyok, a Toyota más piacain – így Japánban is – azonban továbbra is számolni kell ezekkel. Ilyen hidegben alapvetően és végérvényesen megváltozhat az anyagok szerkezete, a Toyota ezért olykor komplett autókat, máskor csak egy-egy alkatrészt küld hűtőkamrába, ahol mínusz harminc fokra hűtik a levegőt. Ezután jöhet a teszt: súlyokat ejtenek a jegesre dermesztett alkatrészekre, megmozgatják a nyitható, csukható elemeket.
Nem maradhat el az a teszt sem, amivel élete során valószínűleg minden autó szembesül: a kézi mosóval szembeni ellenállás ellenőrzése. Nagy nyomású vízsugarat bocsátanak a fényezett felületekre, eltérő távolságokból, változó szögekben. A fényezésnek a tartós behatással szemben is állnia kell a sarat.
A cikkünkben felsorolt tesztekről július 7-én, a csokoládé világnapján számolt be a Toyota brit képviselete. Bár ez elég messze van április elsejétől, nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a leírást nem színezték-e ki itt-ott a derék angolok. Másfelől viszont a Toyoták legendás megbízhatósága nem a szerencse műve: az ehhez hasonló, extrém minőségellenőrzési vizsgálatok biztosítják, hogy a japán gyár autói a legváratlanabb helyzetekben, legbarátságtalanabb körülmények között sem dobják be a törölközőt.