Így lett a Toyota az USA egyik legnagyobb autógyártója
Volt idő, amikor Magyarországon valódi nemzeti büszkeségnek számított, ha egy autógyártó nálunk telepedik meg. Az Opel szentgotthárdi érkezése, a Suzuki esztergomi indulása nemcsak ipartörténeti mérföldkő volt, hanem identitásképző esemény is. A Suzuki a mai napig a "mi autónk", később pedig büszkék lehettünk az itthon készülő Audikra és Mercedesekre, de hamarosan a BMW üzeme is termel, sőt, egy kínai gyártó is építi első magyar gyárát.
Ha ezt a logikát – vagyis hogy egy autó mennyire kötődik az adott nemzethez – az Egyesült Államokra vetítjük, akkor meglepő következtetésekre jutunk. A legendás márkákkal bíró USA autógyártása ugyanis ma sokkal kevésbé amerikai, mint gondolnánk. Bizonyos szempontból a Toyota már legalább annyira amerikai márka, mint a patinás helyi nevek egyike-másika. Vegyük például az USA-ban gyártott és eladott Toyota Camryt, amely a helyi beszállítói arányt tekintve amerikaibb autó, mint mondjuk a Chevy Equinox.
A japán gyártó mára az egyik legmélyebben beágyazott autóipari szereplő lett az Egyesült Államokban. Az évtizedek során a Toyota több mint 60 milliárd dollárt fektetett be a helyi autógyártásba. Helyezzük kontextusba ezt az összeget: ez hazánk teljes tavalyi GDP-jének a negyede. A Toyota jelenleg 11 gyártólétesítménnyel rendelkezik az országban, amelyek között megtalálhatók jármű-összeszerelő üzemek, motorgyárak, valamint egyéb komponensgyártó egységek is. A Toyota amerikai jelenléte tehát teljes értékű, vertikálisan integrált gyártási ökoszisztéma. A Toyota munkaadóként is jelentős: ha csak a márka gyártólétesítményeit nézzük, több mint 50 ezren dolgoznak a japán cégóriásnak.
A vállalat 1986 óta több mint 34 millió járművet gyártott az Egyesült Államokban – ez a volumen pedig nem egyszerűen jelenlétet, hanem strukturális jelentőséget jelent az amerikai autóiparban. Az első USA-ban gyártott Toyota egy Corolla volt, amely a General Motorsszal közös NUMMI nevű (New United Motor Manufacturing) üzemben készült el. Érdekes fejlemény, hogy ma - négy évtizeddel az első legyártott Corolla után - a Toyota több autót gyárt az USA-ban, mint egykori partnere, a Chevrolet.
A gyártás földrajzi eloszlása jól mutatja a Toyota stratégiai gondolkodását. Texasban készülnek a nagyméretű pickupok és SUV-k, Indianában családi modellek és egyterűek, Kentucky a klasszikus szedánok és egyes hibrid modellek központja, míg Mississippi és Alabama további kulcsmodellek gyártásában játszik szerepet. A Lexus sem kivétel: az ES és a TX modellek szintén amerikai üzemekben készülnek, szorosan integrálva a Toyota gyártási rendszerébe.
Ez a struktúra nem véletlen. A Toyota egyik alapelve, hogy ott gyárt, ahol értékesít. Ez nemcsak logisztikai vagy költségoptimalizálási kérdés, hanem tudatos alkalmazkodás. A helyi gyártás révén rövidebb ellátási láncok, gyorsabb reakcióidő és nagyobb alkalmazkodás érhető el a helyi igényekhez.
A Toyota ráadásul nem az egyetlen távol-keleti márka, amely masszív gyártói kapacitással van jelen az USA-ban. A Honda szintén kiterjedt amerikai gyártási hálózattal rendelkezik, és helyben értékesített modelljeinek döntő többségét helyben állítja elő. A Nissan két nagy összeszerelő üzemmel van jelen, míg a Hyundai és a Kia az elmúlt években gyors ütemben bővítette amerikai kapacitásait, különösen az elektromos autókhoz kapcsolódó beruházásokkal.
Az iparág képe tehát egyértelműen átalakult. Az Egyesült Államok továbbra is a világ egyik legnagyobb autópiaca és gyártóközpontja, de a termelés egyre inkább nemzetközi szereplők kezében van, és az ázsiai gyártók – élükön a Toyotával – évente milliós nagyságrendben állítanak elő járműveket az országban.
A Toyota példája különösen jól mutatja, hogyan lehet egy gyártó egyszerre globális és lokális: következetes beruházásokkal, több évtizedes jelenléttel és azzal a szemlélettel, hogy a piac nem csupán értékesítési célpont, hanem gyártási bázis is. Ebben az értelemben pedig a Toyota ma már legalább annyira amerikai gyártó, mint bárki más.